A téglával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a mai modern technológiáknak köszönhetően ma már nem egy típusú téglákat használhatunk fel építkezésünk során, mint amit évezredekkel ezelőtt ismerhetett meg az emberiség. Téglából ma már nem csak falazatot építünk, hanem dekorációs célra is használjuk, ehhez viszont különleges technológiával készült tégla a megfelelő.
Egyik ilyen típusú tégla a „kézzel formázott tégla” is, ebben a téglában semmilyen mesterséges színezéket, vagy adalékot nem használnak. A tégla formaadási eljárása során a téglák egyenként véletlenszerű felületű struktúrát vesznek fel. Az ezekből, a téglákból készült falazat ettől lesz egyedi, rusztikus, és esztétikailag is, tapintásra is kiütközik belőlük az igazi anyag érzése.
Ez a tégla attól lesz rendkívül jó minőségű, ha maga az ásványi anyag is az, valamint a gondos előkészítés, és a különlegesen magas égetési hőmérséklet, amit körülbelül 1000 fokon végeznek el. Ezek együttesen olyan kedvező hatással vannak a készülő téglára, amelyek akár extrém tartós környezeti hatásokkal szemben is ellenállóvá teszik a majdani beépített téglát.
A kézzel formázott téglák burkolólapként is felhasználhatók, közvetlenül a külső falszerkezetre ragasztva érhető el velük a különleges látvány. Egy ház bármely külső részén alkalmazható ez a típusú tégla, burkolható velük a lábazat, vagy a homlokzat is, de akár homlokzati díszek is készíthetők belőle. Ha hasonló burkolókövet vásárolnak hozzá, a homlokzati látvány tovább vihető az egész kert burkolt terére is.
2011. december 20., kedd
2011. október 17., hétfő
A tégla
Már Kr. e. 10 000 évvel is ismerték a tégla fogalmát, akkor még agyagtégla formájában ugyan, de építkezésre használták. Később az ókori Mezopotámiában a sajtolt téglát, a tégla egy fejlettebb változatát kezdték el alkalmazni az építkezésekben.
Az első igazi mérföldkő a tégla történetében az égetett téglának a megjelenése volt, Kr. e. 3000 körül. Rájöttek arra, hogy az égetett tégla sokkal ellenállóbb és a tartóssága is rendkívülinek bizonyult. Így olyan építményeket is megépíthettek, amire korábban nem volt példa.
A római kor óriási építményei is téglából készültek, a bizánci kor azonban tovább finomította a rómaiak által alkalmazott téglágyártást. Időközben a kínaiak is olyan technikát dolgoztak ki, amivel az ismert tégla még ellenállóbb és szilárdabb lett.
Így a 13. századra a tégla már világszerte ismert építési alapelem volt. A 17. század végére az európai technika fejlődésének köszönhetően a téglagyártás olcsóbb lett, a termék a szegényebb rétegekhez is eljuthatott. A 18. századra már sikerült olyan módszert alkalmazni, amivel képesek lettek a tégla nagyüzemű, nagytételben való előállítására. A 19. század gépesített technikájának bevezetésével és alkalmazásával már téglából készült minden ipari létesítmény. A korai amerikai felhőkarcolók is téglából készültek.
A 20. századra és napjainkra a téglagyártás óriási méreteket öltött, és hihetetlen technikai megoldásokkal gyarapodott. Új, korszerű termékek jelentek meg a piacon, és ezek a termékek egyre több, kreatív felhasználási módot engednek meg.
Az első igazi mérföldkő a tégla történetében az égetett téglának a megjelenése volt, Kr. e. 3000 körül. Rájöttek arra, hogy az égetett tégla sokkal ellenállóbb és a tartóssága is rendkívülinek bizonyult. Így olyan építményeket is megépíthettek, amire korábban nem volt példa.
A római kor óriási építményei is téglából készültek, a bizánci kor azonban tovább finomította a rómaiak által alkalmazott téglágyártást. Időközben a kínaiak is olyan technikát dolgoztak ki, amivel az ismert tégla még ellenállóbb és szilárdabb lett.
Így a 13. századra a tégla már világszerte ismert építési alapelem volt. A 17. század végére az európai technika fejlődésének köszönhetően a téglagyártás olcsóbb lett, a termék a szegényebb rétegekhez is eljuthatott. A 18. századra már sikerült olyan módszert alkalmazni, amivel képesek lettek a tégla nagyüzemű, nagytételben való előállítására. A 19. század gépesített technikájának bevezetésével és alkalmazásával már téglából készült minden ipari létesítmény. A korai amerikai felhőkarcolók is téglából készültek.
A 20. századra és napjainkra a téglagyártás óriási méreteket öltött, és hihetetlen technikai megoldásokkal gyarapodott. Új, korszerű termékek jelentek meg a piacon, és ezek a termékek egyre több, kreatív felhasználási módot engednek meg.
2011. június 8., szerda
Tégla a ház építőköve
Minden a gyerekkorból indul. Játszottál egykoron fakockákkal? Volt Legod, vagy ha emlékszel még a Lego egykori NDK-s mására, volt Pebe-d? Ha igen minden bizonnyal sok házikót építettél belőle, aminek a határát csak ez építőelemek száma szabta meg. Ha kevés kockád volt egyszerű házat építettél, ha pedig el voltál eresztve akkor bizony meg sem álltál a felhőkarcolóig. Minden itt kezdődött...
Most hogy már felnőttél és házat építesz magadnak építőkocka helyett téglára lesz szükséged. Ma Magyarországon elég soféle téglát kaphatsz ahhoz, hogy ne legyen könnyű a választásod. Ez a blog kiemelten fog foglalkozni a Porotherm és az Ytong falazóelemekkel, hogy szűkítsük ezt a kört és megkönnyítsük a választást számodra.Kezdésként nézzük át ezeket az alaprendszereket:
Porotherm tégla:
Weboldal: tégla az Építőipar Portálon
Facebook: tégla a facebookon
Most hogy már felnőttél és házat építesz magadnak építőkocka helyett téglára lesz szükséged. Ma Magyarországon elég soféle téglát kaphatsz ahhoz, hogy ne legyen könnyű a választásod. Ez a blog kiemelten fog foglalkozni a Porotherm és az Ytong falazóelemekkel, hogy szűkítsük ezt a kört és megkönnyítsük a választást számodra.Kezdésként nézzük át ezeket az alaprendszereket:
Porotherm tégla:
- Hagyományos Porotherm tégla
- Nútféderes Porotherm tégla
- Porotherm Profi rendszer
- Porotherm HS falazórendszer
- Normál Ytong falazóelemek
- Nútféderes Ytong téglák
Weboldal: tégla az Építőipar Portálon
Facebook: tégla a facebookon
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)